Ne Fecséreldj Több Időt, Kezdj MEDITÁLNI!

A könyv címe: Ne fecséreldj több időt, kezdj MEDITÁLNI!

Szerző neve: Celine Claire

Fordította: Ildikó Urbán

© Copyright 2021 - Minden jog fenntartva.

A könyv bármely részének elektronikus úton vagy nyomtatott formában történő reprodukálása, sokszorosítása vagy továbbítása nem törvényes. Ennek a kiadványnak a rögzítése szigorúan tilos, és a könyv tárolása tilos, kivéve, ha a kiadó írásos engedélyével rendelkezik, kivéve a rövid idézetek használatát a könyvszemlében.

Első fejezet

Mi a meditáció?

A meditáció az a cselekvés, ahol az egyén olyan technikát használ, mint például az éberség, vagy ahol az elméjét egy konkrét tárgyra, személyre, gondolatra vagy cselekvésre irányítja. A meditáció edzi a figyelmet és a tudatosságot, ezáltal egy mentálisan tiszta és érzelmileg nyugodt és stabil állapotba kerül.

Bővebben a meditációról

A tudósok szerint a meditáció fogalma nehezen megfogalmazható mivel a különböző hagyományok más és más meditációs gyakorlatokat alkalmaznak. A meditáció számos vallási gyakorlat részét is képezi. Az ősi hindu szövegekben, a Védákban, találkozhatunk legkorábban a meditáció fogalmával (dhyana). A meditáció jelentős szerepet játszik a buddhizmus és hinduizmus elmélkedő repertoárjában.

A 19. századtól kezdődően az ázsiai meditációs technikákat más kultúrák is befogadták, ahol más, nem spirituális környezetben is alkalmazták őket, mint például az egészség vagy az üzleti élet. A meditáció segít a stressz, szorongás, depresszió és a fájdalom csökkentésében.

Ugyanakkor fokozza a belső békét, észlelést, önképet és a jól-létet.

A meditáció pontos meghatározása bizonyítottan nagy kihívást jelent, mivel a különféle hagyományok különböző gyakorlatai meglehetősen kiterjedt tartományt fednek le. Jellemzően a meditáció és a meditációs gyakorlatok fogalmát tévesen határozzák meg, amikor olyan gyakorlatokra hivatkoznak, melyek több kultúrában is megtalálhatók. Ez szinte bármelyik hagyomány lehet, amelyről úgy tartják, hogy edzi az elmét vagy együttérzésre és nyugalomra tanít.

Pontosan nem határozták meg a meditáció azon szükséges és alapvető jellegzetességeit, melyek a modern világban széles körben elfogadottak.

A meditáció fogalma és eredete

Az angol „meditation” kifejezés az ófrancia „meditacioun” valamint a latin „meditation” szavakból származik. Ez utóbbi az olasz „meditari” igéből alakult ki, melynek jelentése: gondolkodik, kieszel, elmélkedik vagy tűnődik.

A katolicizmusban a meditáció kifejezés II. Guigo, a 12. században élt szerzetes nevéhez fűződik, aki egy formális, szakaszokból álló meditációs folyamat részére utalt vele.

A történelmi jelentése mellett a meditáció szót egy, a keleti spirituális gyakorlatokban, a hinduizmusban és buddhizmusban használatos „dhyāna”-ként ismert szó fordításaként vezették be. Ez a szanszkrit „dhyai” tőből ered, mely annyit jelent „meditál”, „elmélkedik”.

Az angol nyelvben a meditáció kifejezés az iszlám szúfizmus vagy egyéb hagyományok, mint a zsidó kabbala vagy a keresztény hészükhazmus egyes gyakorlataira is utalhat.

A meditáció különböző tudományos meghatározásai

Az Oxford szótárak megadják mind az eredeti latin jelentést, azaz „valamiről mélyen elgondolkodik”, mind a széles körben elterjedt használatát, azaz „valamire hosszabb ideig koncentrál”.

A Cambridge angol nagyszótár első számú meghatározása: A meditáció az a cselekvés, amelynek során a figyelmet egyetlen dologra összpontosítjuk, lehet akár vallási cselekedet vagy egy módszer, amely megnyugtat és kikapcsol.

A 2017. december 25.-i kiadású Merriam-Webster szótár definíciója a következő: A meditáció „szellemi elmélyedés, mint például, a figyelmünk összpontosítása a légzésünkre, vagy egy mantra ismételgetése, a spirituális tudat magasabb szintjének elérése érdekében.

A meditáció különböző tudományos meghatározásai

A mai pszichológiai kutatások szerint a meditáció sokféleképpen jellemezhető és meghatározható. Ezek közül a legtöbb a figyelem szerepét hangsúlyozza és a meditációs gyakorlatokat olyan cselekvésként jellemzi, melyek arra törekszenek, hogy a reflexive, mély gondolkodáson vagy logikus elmén túlmenve érjünk el egy mélyebb, őszintébb vagy lazább állapotot.

A meditáció egyéb meghatározásai

Wash & Shapiro (2006): „A meditáció az önkontroll elérésére szolgáló gyakorlatok összessége, amelyek a figyelem és tudatosság erősítésére összpontosítanak, azzal a céllal, hogy a mentális folyamatokat akaratlagosabb irányítás alá helyezzék, ami aktivizálja az általános jóllétet és fejlődést és/vagy egyedi képességeket, mint például a nyugodtság, tisztaság vagy koncentráció.”

Cahn & Polich (2006): „A meditációt régen olyan gyakorlatok kifejezésére használták, amelyek önszabályozták a testet és lelket, ezáltal befolyásolták a figyelemre irányuló beállítottságot. A számos ellentmondó módszerben a közös jegy a figyelem szabályozása.